Sziasztok!

Egy rövid történetet szeretnék megosztani veletek, ami a baráti zónáról fog szólni...

Igen, sokszor pórul járok, kezdem magam abba a kategóriába sorolni,amit úgy neveznek "balfasz"

Miért mondom ezt?

Sokszor van sajnos, hogy megtetszik egy csaj - persze ez nem baj:) - elkezdek vele beszélgetni, mivel érdeklődő típus vagyok, megakarom az illetőt ismerni, ezért kérdezgetem. Beszélgetés közben nagyon jól elvagyunk, nevetgélünk, azt hiszem , hogy de jó úton vagyok:)..aha, a nagy faszt!

Próbálok közeledni, viccelődök amin mosolyog, gondolva én hülye, biztos lesz ebből valami. Amikor arra kerül a sor, hogy találkozzunk, akkor vagy leráz vagy kitalál valami hülyeséget, miért is nem tudunk találkozni.Ezekből sokszor nem lesz semmi és már nagyon kezdem azt érezni, hogy mindig csak kihasználnak. Mindig aranyosan közeledek, átbasznak... ha bunkón akkor meg de bunkó vagyok.

Na de ezen változtatni kell!:)

Történt ugyanis, hogy egyik éjjel egyik csaj, akivel régebben kavartam írt, hogy neki elege van a barátjából ( akivel 4x jött össze megint) és hogy mit csináljon. Mire én leírtam neki, hogy ebből nekem elegem van és hogy kb kurva anyádat nem beszélünk többet, mert csak reménykedem, időmet meg nem fogom elbaszni egy csajra, aki leszar, vagy csak panaszkodni, szemetesládának tart.

Ezután nem írtam rá, de gondoltam, majd hátha ír, mégis mi van velem.... ez történt? NEM.

Itt derül ki, ki mennyire fontos a másiknak:)

Ezért óvatosan fiúk / lányok, legyetek mindig egyértelműek, mert nem jó a "baráti zónában" mikor az ember többet szeretne.

Levontam a tanulságot... senki miatt sem szabad túl sokáig vesztegetni az időt, igenis lépni kell.

Ahogy a mondás is tartja " Aki mer, az nyer " :)